4-szer 9

4-szer 9
Elkezdődtek a bértárgyalások a VKF-ben  

November harmadikán kezdődtek el idén a 2016-os országos bértárgyalások. Abban mind a három tárgyaló oldal egyetért, hogy emelésre van szükség, ennek mértéke és módja azonban különböző. A Magyar Szakszervezeti szövetség delegációja azt képviseli, hogy három évre szóló, ütemezett béremelésre van szükség, és erre tettek javaslatot a „4-szer 9” elnevezésű programmal.



Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI érdeklődésére kifejtette, hogy a szövetség egy középtávú bérfelzárkóztatási programban gondolkodik, amely célul tűzte ki a minimálbér nettó értékének a létminimumhoz történő felzárkóztatását. A MASZSZ "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási programja három évre szólna. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése lenne.

– Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet – hangsúlyozza Kordás László MASZSZ elnök a Népszabadság újságírójának kérdésére. A hároméves program megvalósítása esetén, 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaink szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.

Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zúdítani – emelte ki Kordás –, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése révén is javíthatók. Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta – amikor a közterhek a jelenleginek a felét sem érték el – a minimálbér több mint 31 ezer forinttal nőtt, de ebből a foglalkoztatottaknál mindössze nyolc és fél ezer maradt.

Az elnök álláspontja: ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak.

Például presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat – fogalmazott. De szerinte azzal is jelentős összeget takaríthatnának meg, ha a kormány kevesebbet költene saját magára, például propagandára.

A fizetések emelésével Kordás szerint különben az állam és a vállalkozások sem járnának feltétlenül rosszul, mert a belső kereslet növekedése magasabb áfabevételt hozna, ugyanakkor gazdaságélénkítő hatása lenne. A nyomott fizetések ráadásul a versenyképességet veszélyeztetik – tette hozzá –, hiszen a magasabb jövedelem reményében egyre több szakképzett ember keres külföldön munkát. A szakszervezeti vezető úgy véli, emiatt a piac is kikényszeríti előbb-utóbb a bérek emelését, amire a kiskereskedelmi szektorban a közelmúltban már akadt példa.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott első egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

Forrás: MTI, Népszabadság

 


A Klubrádió nálunk is szól.
Kattints a képre!

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand
  • Egy esetleges karanténra vonatkozó pontos forgatókönyvet, a járvány elleni hatékony védelmet is kér a BKV-sofőrök számára a fővárosi közlekedési cégnél működő két szakszervezet. Az utasokkal való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében...


nemzetközi

ituc   etuc

kep5