Az Igazságosabb Európai Unióért

 

 

 

Az Európai Bizottság bemutatta a Szociális jogok európai pillére koncepcióját

 

Az Európai Bizottság bemutatta a Szociális jogok európai pillére koncepcióját

Igazságosabb Európai Unió

Kulcskérdésnek tartja egy igazságosabb Európai Unió építését és szociális dimenziójának megerősítést.

A szociális pillér 20 alapelvet és jogot határoz meg az igazságos és jól működő munkaerő-piacok és jóléti rendszerek támogatásához.

A szociális pillér iránytűként szolgál az európai munka és életkörülmények felfelé konvergáló, megújuló folyamatában.

Elsődlegesen az Euró övezetre készült, de minden, ebben a folyamatban részt venni kívánó országban alkalmazható.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, kijelentette, hogy a szociális prioritásokat végig az uniós munka szívügyének tekintette. „A Szociális jogok európai pillérével és az ezt kísérő kezdeményezések első csoportjával teljesítjük ígéreteinket és új fejezetet nyitunk. Ezt a fejezetet közösen akarjuk írni: a tagállamokkal, az uniós intézményekkel, a szociális partnerekkel és civil társadalommal, akiknek mind felelősséget kell vállalniuk. Kívánom, hogy a szociális pillért a legmagasabb szinten az év végéig hagyjuk jóvá."


Az Európai Bizottság ma útjára indított két konzultációt is a szociális partnerek körében:

- A szociális partnereket megcélzó első konzultáció a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól.

- A Bizottság másik konzultációjának tárgyát a szociális védelemhez való hozzáférés képezi.

Az európai szakszervezetek egyöntetűen kiálltak a szociális jogok európai pillére mellett és azért dolgoznak, hogy ez minden tagállamra nézve érvényes legyen. A magyar szakszervezetek is elengedhetetlennek tartják, hogy a szociális pillérhez ne csak az euró zóna országai csatlakozzanak, de ezért az ezt ellenző magyar kormánnyal még meg kell küzdenünk.

Uniós szinten az Európai Szakszervezeti Szövetség határozottan támogatja a bizottság kezdeményezését, hogy a munkavállalók megerősített jogokat kapjanak a fizetett szülői szabadság terén. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a legnagyobb európai munkáltatói szervezet, a BusinessEurope szerint a kezdeményezés aláásná a szociális partneri tárgyalásokat, és a munkahelyteremtést. Valójában a BusinessEurope az, aki visszautasította a szülői szabadságról, és a "munka-élet-egyensúly" csomag más részeiről szóló megbeszéléseket. A mai európai bizottsági bejelentésekkel a munkáltatók maradnak le a vonatról.

GYK

*

Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban kiadott sajtóközleménye, Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök valamint Marianne Thyssen és Very Jourová biztosok tájékoztatói után:

"A szociális jogok európai pillére – A Bizottság dönt az első konkrét kezdeményezésekről

Brüsszel, 2017. április 26.

Közös felelősségünk, hogy megvalósítsuk az EU polgárai számára a szociális jogok európai pillére keretében kitűzött célokat.

Jóllehet a tagállamok, a szociális partnerek és a civil társadalom kezében van azoknak az eszközöknek a zöme, amelyekkel el lehet érni a pillér keretében kitűzött célokat, az EU intézményei, kiváltképp az Európai Bizottság sokat tehet a megfelelő irány kijelöléséért és a keretfeltételek kialakításáért. A Bizottság – azon túl, hogy javaslatot tett a szociális jogok európai pillérének létrehozására – a mai napon előterjeszt egy sor jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkavállalók tájékoztatása, a szociális védelemhez való hozzáférés és a munkaidő témájában.

A Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és Frans Timmermans első alelnök irányításával folyó munka keretében mindenekelőtt egy olyan javaslat benyújtására kerül sor, mely a dolgozó szülőknek és gondozóknak hivatott segíteni összeegyeztetni szakmai pályafutásukat a magánéletükkel.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke kijelentette: „A 21. században 21. századi közelítésmódra van szükség az életvitel és a munkavégzés, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség tekintetében. A mai fiataloknak már nem muszáj azokhoz a társadalmi mintákhoz igazodniuk, amelyek az előző nemzedékek életét meghatározták. Manapság nincs egyetlen helyes képlet arra, milyen prioritásokat kell felállítani. Több a választási lehetőség, és itt az ideje, hogy mindenki maradéktalanul élni tudjon velük, ami a gyermekneveléssel, a szakmai pályafutással, az idősgondozással és az általános életvitellel kapcsolatos döntéseket illeti.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A nők munkaerőpiaci részvételét nemcsak azért kell növelni, mert a méltányosság és az esélyegyenlőség elve ezt megköveteli, hanem azért is, mert ez három szempontból is előnyösnek ígérkezik: előnyös egyrészt a dolgozó szülőknek és gondozóknak, hiszen kialakíthatják a számukra megfelelő egyensúlyt szakmai és magánéletük között, másrészt a vállalatoknak, hiszen fel tudják venni és meg tudják tartani a megfelelő készségekkel rendelkező, rátermett munkavállalókat, harmadrészt pedig a tagállamoknak, amelyek évente 370 milliárd euró költségvetési bevételtől esnek el a nemek közötti foglalkoztatási különbségből adódóan.”

„A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése jelentős kihívás a nők és a férfiak számára Európa-szerte” – jelentette ki Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. „A mi feladatunk az, hogy megteremtsük a keretfeltételeket ahhoz, hogy az emberek meg tudják hozni a számukra legmegfelelőbb döntést. Az új javaslatunk célja, hogy megszilárdítsa a dolgozó szülők és gondozók jogait, és segítsen nekik abban, hogy össze tudják egyeztetni munkahelyi és otthoni feladataik ellátását. A bevezetendő szabályok nagyobb rugalmasságot és fokozott védelmet fognak biztosítani az anyák, az apák és a gondozók számára, akik így több időt szentelhetnek majd gyermekeik, szeretteik gondozására, rugalmasabb munkavégzési feltételek mellett dolgozhatnak, illetve könnyebben visszatérhetnek a munkaerőpiacra.”

A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó javaslat több új vagy a korábbiaknál kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a szülői, apasági és gondozói szabadság tekintetében. Az egyik ilyen rendelkezés értelmében az apák a gyermekük megszületésekor, illetve azt közvetlenül megelőzően legalább 10 nap szabadságra jogosultak. A javaslatban továbbá az áll, hogy a négy hónap szülői szabadságra vonatkozó jelenlegi jogosultság a gyermek 12 éves életkoráig járjon a jelenlegi nem kötelező iránymutatás szerinti 8 éves korhatár helyett, és hogy a jövőben a szülői szabadsághoz fűződő jog egyéni, a másik szülőre át nem ruházható jog legyen. Ez ugyanis erőteljesen ösztönözné a férfiakat arra, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel. Most először az előterjesztett jogszabályok évente öt nap olyan szabadságról rendelkeznek, melyet a munkavállalók közvetlen beteg hozzátartozóik gondozására vehetnek igénybe. Az új jogszabály értelmében az összes ilyen jellegű, családi okokból igényelhető szabadság időszakára az alkalmazottak legalább a táppénznek megfelelő díjazásban részesülnének. A javasolt jogszabály feljogosítja továbbá a legfeljebb 12 éves gyermekek szüleit és a gondozókat arra, hogy rugalmas munkavégzési feltételeket – például csökkentett vagy rugalmas munkaidőt, illetve távmunkát – kérjenek a munkaadójuktól. A tervbe vett szabályok figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások szükségleteit, hiszen fontos, hogy az intézkedések ne érintsék aránytalan mértékben őket.

A javasolt intézkedések különösen azt a célt szolgálják, hogy a férfiaknak könnyebb legyen szülői, illetve gondozói feladatokat ellátniuk. Ez kedvező a gyermekeknek, továbbá hozzá fog járulni ahhoz, hogy emelkedjen a nők részaránya a munkaerőpiacon, s ennélfogva mérsékelni fogja a férfiak és a nők közötti különbséget a foglalkoztatási ráta tekintetében. Ez utóbbi 2015-ben még mindig 11,6% volt, sőt a 6 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő szülők esetében 30%. Részben ennek tudható be a nemek közötti bérkülönbség (16,3%), illetve nyugdíjkülönbség (40%). A tagállamok megbízhatják a szociális partnereket ennek az irányelvnek a végrehajtásával, feltéve, hogy garantálni tudják az irányelv által elérni kívánt eredményeket.

Az ismertetett jogalkotási javaslaton túl a Bizottság a mai napon útjára indít két konzultációt is a szociális partnerek körében, akik – az uniós szerződésekben foglaltakkal összhangban – fontos szerepet játszanak a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó célkitűzések megvalósításában. A szociális partnereket megcélzó első konzultáció a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól. A munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv értelmében az újonnan felvett munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy munkaadójuk írásban tájékoztassa őket a munkaviszonyuk alapvető feltételeiről. Ez a jog mára sem vesztett időszerűségéből, de a kérdéses szabályokat az új munkaerőpiaci körülményekhez és gyakorlatokhoz kell igazítani, hogy továbbra is gondoskodni lehessen a méltányos foglalkoztatási feltételekről. A Bizottság ezért vitát kezdeményez arról, hogy milyen minimumgaranciák vonatkozzanak mindenkire, aki dolgozik – ideértve a hagyományostól eltérő formában foglalkoztatott személyeket is. A Bizottság a tervek szerint még ebben az évben javaslatot fog tenni ennek az irányelvnek a felülvizsgálatára.

A Bizottság másik konzultációjának tárgyát a szociális védelemhez való hozzáférés képezi. A szociális partnerek felkérést kapnak, hogy véleményezzék az erre a területre vonatkozóan körvonalazott új szabályokat. A szociális védelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek fokozatosan alakultak ki, és elsősorban a hagyományos munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra vonatkoznak, az önfoglalkoztatott személyekre és a nem hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra azonban nem. Napjainkban sokkal rugalmasabbak a munkavégzési feltételek, ami új álláslehetőségeket eredményezett különösen a fiatalok számára, ám ugyanakkor növelte a létbizonytalanságot és az egyenlőtlenséget az alkalmazottak körében. A Bizottság pótolni szeretné ezt a hiányosságot; meg fogja vizsgálni, van-e mód arra, hogy mindenki, aki dolgozik, az általa befizetett járulékok alapján rendelkezzen társadalombiztosítással, illetve jogosult legyen foglalkoztatási szolgáltatások igénybevételére.

Végezetül pedig a Bizottság elfogadott egy dokumentumot, melyben magyarázattal szolgál a munkaidőről szóló irányelv rendelkezéseiről és iránymutatást nyújt azzal kapcsolatban, hogy a növekvő számú bírósági ítélet fényében hogyan kell értelmezni az irányelv egyes rendelkezéseit. Ez segíteni fog a tagállamoknak abban, hogy megfelelően alkalmazzák az uniós jogot, és elejét vegyék a további kötelezettségszegési eljárásoknak.

 

Háttér-információk

Az uniós intézmények, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közös feladata az, hogy érvényesítsék a szociális jogok európai pillére keretében meghatározott alapelveket és jogokat. Az Európai Bizottság segíteni fog a keretfeltételek kialakításában, és – a tagállami hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartásával, valamint a tagállamok eltérő helyzetének és a jelen és a jövő kihívásainak figyelembevételével – irányt fog szabni a pillérhez tartozó kezdeményezések megvalósítását célzó munkának.

A ma előterjesztett kezdeményezések jól szemléltetik egyrészt, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, másrészt pedig, hogy a szociális jogok európai pillére milyen eszközöket kínál e kihívások kezelésére. A pillér keretében megfogalmazott alapelvek és jogok egy részének érvényesítéséhez további jogszabályokat kell életbe léptetni. Ezt a szükségletet hivatott kielégíteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvre tett javaslat. Indokolt esetben a meglévő uniós jogszabályokat naprakésszé kell tenni, ki kell egészíteni és jobban érvényesíteni kell. Ebből a megfontolásból készült az a dokumentum, amely pontosítja és elmagyarázza a munkaidőről szóló irányelv rendelkezéseit. A Bizottság a kérdéses jogszabályokat az érdekelt felek bevonásával, velük egyeztetve fogja kidolgozni. Ebben a folyamatban a szociális partnereknek kiemelt szerepük van, és a Bizottság ezért indította a fent említett, kifejezetten őket megcélzó két új konzultációt.

A ma elfogadott kezdeményezések a Bizottság 2017. évi munkaprogramjának részét képezik. Az éves munkaprogram keretében további uniós szintű kezdeményezésekre kerülhet sor."

További információk

Tájékoztató: A szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó célok megvalósítása – Kérdések és válaszok

Tájékoztató: ÚJ KEZDET: A MUNKA ÉS MAGÁNÉLET KÖZÖTTI EGYENSÚLY TÁMOGATÁSA A SZÜLŐK ÉS A GONDOZÓK SZÁMÁRA

Közlemény: Kezdeményezés a dolgozó szülők és a gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására 

Az EUMSZ 154. cikke szerinti konzultáció a szociális partnerekkel (a konzultáció első szakasza) a munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv lehetséges felülvizsgálatáról a szociális jogok európai pillére keretében (C(2017) 2611)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv kiértékelése a REFIT program keretében (C(2017) 2611)

Az EUMSZ 154. cikke szerinti konzultáció a szociális partnerekkel (a konzultáció első szakasza) a bármilyen foglalkoztatási formában foglalkoztatott személyek szociális védelemhez való hozzáférésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó lehetséges intézkedésekről a szociális jogok európai pillére keretében (C(2017) 2610)

Értelmező közlemény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvről (C(2017) 2601)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi bizottsági ajánlás mérlege

Bizottsági szolgálati munkadokumentum a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. évi bizottsági ajánlás megvalósításáról

 

 

 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!