Az Igazságosabb Európai Unióért

 

 

 

Az Európai Bizottság bemutatta a Szociális jogok európai pillére koncepcióját

 

Az Európai Bizottság bemutatta a Szociális jogok európai pillére koncepcióját

Igazságosabb Európai Unió

Kulcskérdésnek tartja egy igazságosabb Európai Unió építését és szociális dimenziójának megerősítést.

A szociális pillér 20 alapelvet és jogot határoz meg az igazságos és jól működő munkaerő-piacok és jóléti rendszerek támogatásához.

A szociális pillér iránytűként szolgál az európai munka és életkörülmények felfelé konvergáló, megújuló folyamatában.

Elsődlegesen az Euró övezetre készült, de minden, ebben a folyamatban részt venni kívánó országban alkalmazható.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, kijelentette, hogy a szociális prioritásokat végig az uniós munka szívügyének tekintette. „A Szociális jogok európai pillérével és az ezt kísérő kezdeményezések első csoportjával teljesítjük ígéreteinket és új fejezetet nyitunk. Ezt a fejezetet közösen akarjuk írni: a tagállamokkal, az uniós intézményekkel, a szociális partnerekkel és civil társadalommal, akiknek mind felelősséget kell vállalniuk. Kívánom, hogy a szociális pillért a legmagasabb szinten az év végéig hagyjuk jóvá."


Az Európai Bizottság ma útjára indított két konzultációt is a szociális partnerek körében:

- A szociális partnereket megcélzó első konzultáció a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól.

- A Bizottság másik konzultációjának tárgyát a szociális védelemhez való hozzáférés képezi.

Az európai szakszervezetek egyöntetűen kiálltak a szociális jogok európai pillére mellett és azért dolgoznak, hogy ez minden tagállamra nézve érvényes legyen. A magyar szakszervezetek is elengedhetetlennek tartják, hogy a szociális pillérhez ne csak az euró zóna országai csatlakozzanak, de ezért az ezt ellenző magyar kormánnyal még meg kell küzdenünk.

Uniós szinten az Európai Szakszervezeti Szövetség határozottan támogatja a bizottság kezdeményezését, hogy a munkavállalók megerősített jogokat kapjanak a fizetett szülői szabadság terén. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a legnagyobb európai munkáltatói szervezet, a BusinessEurope szerint a kezdeményezés aláásná a szociális partneri tárgyalásokat, és a munkahelyteremtést. Valójában a BusinessEurope az, aki visszautasította a szülői szabadságról, és a "munka-élet-egyensúly" csomag más részeiről szóló megbeszéléseket. A mai európai bizottsági bejelentésekkel a munkáltatók maradnak le a vonatról.

GYK

*

Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban kiadott sajtóközleménye, Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök valamint Marianne Thyssen és Very Jourová biztosok tájékoztatói után:

"A szociális jogok európai pillére – A Bizottság dönt az első konkrét kezdeményezésekről

Brüsszel, 2017. április 26.

Közös felelősségünk, hogy megvalósítsuk az EU polgárai számára a szociális jogok európai pillére keretében kitűzött célokat.

Jóllehet a tagállamok, a szociális partnerek és a civil társadalom kezében van azoknak az eszközöknek a zöme, amelyekkel el lehet érni a pillér keretében kitűzött célokat, az EU intézményei, kiváltképp az Európai Bizottság sokat tehet a megfelelő irány kijelöléséért és a keretfeltételek kialakításáért. A Bizottság – azon túl, hogy javaslatot tett a szociális jogok európai pillérének létrehozására – a mai napon előterjeszt egy sor jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkavállalók tájékoztatása, a szociális védelemhez való hozzáférés és a munkaidő témájában.

A Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök és Frans Timmermans első alelnök irányításával folyó munka keretében mindenekelőtt egy olyan javaslat benyújtására kerül sor, mely a dolgozó szülőknek és gondozóknak hivatott segíteni összeegyeztetni szakmai pályafutásukat a magánéletükkel.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke kijelentette: „A 21. században 21. századi közelítésmódra van szükség az életvitel és a munkavégzés, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség tekintetében. A mai fiataloknak már nem muszáj azokhoz a társadalmi mintákhoz igazodniuk, amelyek az előző nemzedékek életét meghatározták. Manapság nincs egyetlen helyes képlet arra, milyen prioritásokat kell felállítani. Több a választási lehetőség, és itt az ideje, hogy mindenki maradéktalanul élni tudjon velük, ami a gyermekneveléssel, a szakmai pályafutással, az idősgondozással és az általános életvitellel kapcsolatos döntéseket illeti.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A nők munkaerőpiaci részvételét nemcsak azért kell növelni, mert a méltányosság és az esélyegyenlőség elve ezt megköveteli, hanem azért is, mert ez három szempontból is előnyösnek ígérkezik: előnyös egyrészt a dolgozó szülőknek és gondozóknak, hiszen kialakíthatják a számukra megfelelő egyensúlyt szakmai és magánéletük között, másrészt a vállalatoknak, hiszen fel tudják venni és meg tudják tartani a megfelelő készségekkel rendelkező, rátermett munkavállalókat, harmadrészt pedig a tagállamoknak, amelyek évente 370 milliárd euró költségvetési bevételtől esnek el a nemek közötti foglalkoztatási különbségből adódóan.”

„A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése jelentős kihívás a nők és a férfiak számára Európa-szerte” – jelentette ki Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. „A mi feladatunk az, hogy megteremtsük a keretfeltételeket ahhoz, hogy az emberek meg tudják hozni a számukra legmegfelelőbb döntést. Az új javaslatunk célja, hogy megszilárdítsa a dolgozó szülők és gondozók jogait, és segítsen nekik abban, hogy össze tudják egyeztetni munkahelyi és otthoni feladataik ellátását. A bevezetendő szabályok nagyobb rugalmasságot és fokozott védelmet fognak biztosítani az anyák, az apák és a gondozók számára, akik így több időt szentelhetnek majd gyermekeik, szeretteik gondozására, rugalmasabb munkavégzési feltételek mellett dolgozhatnak, illetve könnyebben visszatérhetnek a munkaerőpiacra.”

A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó javaslat több új vagy a korábbiaknál kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a szülői, apasági és gondozói szabadság tekintetében. Az egyik ilyen rendelkezés értelmében az apák a gyermekük megszületésekor, illetve azt közvetlenül megelőzően legalább 10 nap szabadságra jogosultak. A javaslatban továbbá az áll, hogy a négy hónap szülői szabadságra vonatkozó jelenlegi jogosultság a gyermek 12 éves életkoráig járjon a jelenlegi nem kötelező iránymutatás szerinti 8 éves korhatár helyett, és hogy a jövőben a szülői szabadsághoz fűződő jog egyéni, a másik szülőre át nem ruházható jog legyen. Ez ugyanis erőteljesen ösztönözné a férfiakat arra, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel. Most először az előterjesztett jogszabályok évente öt nap olyan szabadságról rendelkeznek, melyet a munkavállalók közvetlen beteg hozzátartozóik gondozására vehetnek igénybe. Az új jogszabály értelmében az összes ilyen jellegű, családi okokból igényelhető szabadság időszakára az alkalmazottak legalább a táppénznek megfelelő díjazásban részesülnének. A javasolt jogszabály feljogosítja továbbá a legfeljebb 12 éves gyermekek szüleit és a gondozókat arra, hogy rugalmas munkavégzési feltételeket – például csökkentett vagy rugalmas munkaidőt, illetve távmunkát – kérjenek a munkaadójuktól. A tervbe vett szabályok figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások szükségleteit, hiszen fontos, hogy az intézkedések ne érintsék aránytalan mértékben őket.

A javasolt intézkedések különösen azt a célt szolgálják, hogy a férfiaknak könnyebb legyen szülői, illetve gondozói feladatokat ellátniuk. Ez kedvező a gyermekeknek, továbbá hozzá fog járulni ahhoz, hogy emelkedjen a nők részaránya a munkaerőpiacon, s ennélfogva mérsékelni fogja a férfiak és a nők közötti különbséget a foglalkoztatási ráta tekintetében. Ez utóbbi 2015-ben még mindig 11,6% volt, sőt a 6 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő szülők esetében 30%. Részben ennek tudható be a nemek közötti bérkülönbség (16,3%), illetve nyugdíjkülönbség (40%). A tagállamok megbízhatják a szociális partnereket ennek az irányelvnek a végrehajtásával, feltéve, hogy garantálni tudják az irányelv által elérni kívánt eredményeket.

Az ismertetett jogalkotási javaslaton túl a Bizottság a mai napon útjára indít két konzultációt is a szociális partnerek körében, akik – az uniós szerződésekben foglaltakkal összhangban – fontos szerepet játszanak a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó célkitűzések megvalósításában. A szociális partnereket megcélzó első konzultáció a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól. A munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv értelmében az újonnan felvett munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy munkaadójuk írásban tájékoztassa őket a munkaviszonyuk alapvető feltételeiről. Ez a jog mára sem vesztett időszerűségéből, de a kérdéses szabályokat az új munkaerőpiaci körülményekhez és gyakorlatokhoz kell igazítani, hogy továbbra is gondoskodni lehessen a méltányos foglalkoztatási feltételekről. A Bizottság ezért vitát kezdeményez arról, hogy milyen minimumgaranciák vonatkozzanak mindenkire, aki dolgozik – ideértve a hagyományostól eltérő formában foglalkoztatott személyeket is. A Bizottság a tervek szerint még ebben az évben javaslatot fog tenni ennek az irányelvnek a felülvizsgálatára.

A Bizottság másik konzultációjának tárgyát a szociális védelemhez való hozzáférés képezi. A szociális partnerek felkérést kapnak, hogy véleményezzék az erre a területre vonatkozóan körvonalazott új szabályokat. A szociális védelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek fokozatosan alakultak ki, és elsősorban a hagyományos munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra vonatkoznak, az önfoglalkoztatott személyekre és a nem hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra azonban nem. Napjainkban sokkal rugalmasabbak a munkavégzési feltételek, ami új álláslehetőségeket eredményezett különösen a fiatalok számára, ám ugyanakkor növelte a létbizonytalanságot és az egyenlőtlenséget az alkalmazottak körében. A Bizottság pótolni szeretné ezt a hiányosságot; meg fogja vizsgálni, van-e mód arra, hogy mindenki, aki dolgozik, az általa befizetett járulékok alapján rendelkezzen társadalombiztosítással, illetve jogosult legyen foglalkoztatási szolgáltatások igénybevételére.

Végezetül pedig a Bizottság elfogadott egy dokumentumot, melyben magyarázattal szolgál a munkaidőről szóló irányelv rendelkezéseiről és iránymutatást nyújt azzal kapcsolatban, hogy a növekvő számú bírósági ítélet fényében hogyan kell értelmezni az irányelv egyes rendelkezéseit. Ez segíteni fog a tagállamoknak abban, hogy megfelelően alkalmazzák az uniós jogot, és elejét vegyék a további kötelezettségszegési eljárásoknak.

 

Háttér-információk

Az uniós intézmények, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közös feladata az, hogy érvényesítsék a szociális jogok európai pillére keretében meghatározott alapelveket és jogokat. Az Európai Bizottság segíteni fog a keretfeltételek kialakításában, és – a tagállami hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartásával, valamint a tagállamok eltérő helyzetének és a jelen és a jövő kihívásainak figyelembevételével – irányt fog szabni a pillérhez tartozó kezdeményezések megvalósítását célzó munkának.

A ma előterjesztett kezdeményezések jól szemléltetik egyrészt, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, másrészt pedig, hogy a szociális jogok európai pillére milyen eszközöket kínál e kihívások kezelésére. A pillér keretében megfogalmazott alapelvek és jogok egy részének érvényesítéséhez további jogszabályokat kell életbe léptetni. Ezt a szükségletet hivatott kielégíteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvre tett javaslat. Indokolt esetben a meglévő uniós jogszabályokat naprakésszé kell tenni, ki kell egészíteni és jobban érvényesíteni kell. Ebből a megfontolásból készült az a dokumentum, amely pontosítja és elmagyarázza a munkaidőről szóló irányelv rendelkezéseit. A Bizottság a kérdéses jogszabályokat az érdekelt felek bevonásával, velük egyeztetve fogja kidolgozni. Ebben a folyamatban a szociális partnereknek kiemelt szerepük van, és a Bizottság ezért indította a fent említett, kifejezetten őket megcélzó két új konzultációt.

A ma elfogadott kezdeményezések a Bizottság 2017. évi munkaprogramjának részét képezik. Az éves munkaprogram keretében további uniós szintű kezdeményezésekre kerülhet sor."

További információk

Tájékoztató: A szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó célok megvalósítása – Kérdések és válaszok

Tájékoztató: ÚJ KEZDET: A MUNKA ÉS MAGÁNÉLET KÖZÖTTI EGYENSÚLY TÁMOGATÁSA A SZÜLŐK ÉS A GONDOZÓK SZÁMÁRA

Közlemény: Kezdeményezés a dolgozó szülők és a gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására 

Az EUMSZ 154. cikke szerinti konzultáció a szociális partnerekkel (a konzultáció első szakasza) a munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv lehetséges felülvizsgálatáról a szociális jogok európai pillére keretében (C(2017) 2611)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv kiértékelése a REFIT program keretében (C(2017) 2611)

Az EUMSZ 154. cikke szerinti konzultáció a szociális partnerekkel (a konzultáció első szakasza) a bármilyen foglalkoztatási formában foglalkoztatott személyek szociális védelemhez való hozzáférésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó lehetséges intézkedésekről a szociális jogok európai pillére keretében (C(2017) 2610)

Értelmező közlemény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvről (C(2017) 2601)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című 2013. évi bizottsági ajánlás mérlege

Bizottsági szolgálati munkadokumentum a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. évi bizottsági ajánlás megvalósításáról

 

 

 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

augusztus 2017
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!