HírekA hátrányos helyzetűek és az idősödő generáció munkaerő-piaci támogatása

A hátrányos helyzetűek és az idősödő generáció munkaerő-piaci támogatása


Az MGYOSZ részéről Bálint Adrienntől hallhattunk néhány gondolatot a projekt kapcsán, miszerint napjaink egyik legmeghatározóbb problémája a nagyfokú munkaerőhiány, éppen ezért mindenkire szükség van a munkaerőpiacon, aki dolgozni szeretne. Szerinte fontos lenne nagyobb hangsúlyt adni a megváltozott munkaképességűeket képviselő szervezeteknek, így az MGYOSZ a saját fórumain mutatja be ezeket, így is hozzájárulva az említett társadalmi csoport láthatóságához.

Kordás László (MASZSZ) rögtön az elején kiemelte a hármas együttműködés (munkaadói és munkavállalói oldal, illetve egy kutatóintézet) fontosságát. Szerinte a foglalkoztatás növelése kiemelt szempont, támogatni kell a hasonló projekteket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a digitalizáció egyre nagyobb mértékben fogja megváltoztatni a munkaerőpiacot, amire fel kell készülni.

Kiss Ambrus (Policy Agenda) a projekt eredményeként megszülető tanulmány egyik szerzőjeként már inkább az összegyűjtött adatok konklúziójáról beszélt. Ezek alapján ma a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik legmeghatározóbb akadálya, hiszen hiába vesz egy cég egy modern gépet, ha nincs, aki működteti. A probléma megoldási lehetőségei az aktív korú népesség szélesítése, az aktívak foglalkoztatásának javítása, illetve a kívülről behozott munkaerő (pl.: ukrán munkavállalók). A kérdés az, hogy kivel lehet megoldani a munkaerőhiányt? A megváltozott munkaképességűek megítélése sajnos nagyon rossz, a munkaadók 56 százaléka nem lát bennük potenciált. Hasonló az idősödő generáció megítélése is, bár esetükben a munkaadóknak „csak” 27 százaléka nem szívesen foglalkoztatja őket.

A projekt fő témája a „work accommodation” hazai alkalmazása volt, amire nincs elfogadott magyar fordítás, röviden a könnyített munkavállalás lehet ez. Ennek lényege, hogy a munkahely a munkavállaló számára bizonyos könnyítéseket tesz a munkakörülményei tekintetében, aminek eredményeképpen a munkavállaló teljes mértékben el tudja végezni a munkáját. A lengyel és észt példával ellentétben, Magyarországon erre nincsen gyakorlat, sőt, a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya nálunk a legrosszabb (20%). Megoldási irányok tekintetében a foglalkoztatási kataszterek megalkotása, a képzések, oktatási rendszer fejlesztése, a szociális párbeszéd erősítése és a túlzott orvosi szemlélet átalakítása lehetnének.

A hallássérülteket és látássérülteket segítő és az ő érdekeiket képviselő Munka-Kör Alapítvány egy olyan civil szervezet, amely több jó gyakorlatot is felvázolt, ahogy ők segítik az általuk képviselt emberek boldogulását. Szigetvári Ágnes tartott beszámolót az ő helyzetükről. Ami talán az egyik legszomorúbb tény, hogy azon túl, hogy ezek az emberek nagyon magukra vannak hagyva, még az ő segítésükre létrehozott intézmények sincsenek megfelelően kommunikálva, tehát nem jut el hozzájuk az információ. Ilyen például a Rehabilitációs Szakszolgálat, ami sajnos nincs benne a köztudatban. Mindemellett, a munkaadók nem hajlandók költeni arra, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsenek nekik, így az elhelyezkedési esélyeik nagyon lecsökkennek. A szervezet egyébként kitért arra, hogy meg kell különböztetni a megváltozott munkaképességűeket a fogyatékkal élőktől, hiszen míg előbbi valaha 100 százalékos munkaképességgel rendelkezett, addig az utóbbi már eleve valamilyen hiányossággal született.

Rudi Péter (Kornusz Kommunikáció) az idősek foglalkoztatásával kapcsolatos sajátosságokról beszélt. 3 éve kezdett el foglalkozni a témával, a már említett munkaerőhiány miatt. Elmondása alapján, a munkaadók még mindig nem látják, hogy mekkora potenciál van ebben a társadalmi csoportban. Sajnos sok esetben olcsó, kizsákmányolható munkaerőt látnak bennük és többnyire nem illenek bele a vállalati struktúrába. Ugyanakkor egy felmérés szerint bár napi-órai átlagban nem teljesítenek olyan jól, mint fiatalabb munkatársaik, viszont havi átlagban jobb teljesítményt nyújtanak náluk. Fontos lenne magasabb hozzáadott értékű munkához hozzárendelni őket és arról sem szabad megfeledkezni, hogy különböző fogyasztási csoportokká válnak (pl.: applikációk, digitális eszközök, stb). Jelenleg, kb 150 000 fő, aki szeretne és tudna is munkát vállalni az említett társadalmi csoportban.

A projekt által elkészített tanulmány decemberben elérhetővé válik, amelyben a fent leírtakról részletesebben lehet olvasni.

Összeállította:
Kunert Annamária
projekt koordinátor

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

december 2017
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!