Hírek"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

Tíz éven belül jelentősen csökkenthetők lennének a bérkülönbségek Kelet- és Nyugat-Európa között, ehhez azonban a tagállamoknak meg kellene állapodniuk egymással és ebbe be kellene vonni a vezető multinacionális vállalatokat is – állította Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára. (Népszava, 2018. április 3.)


- Tavaly ősszel elfogadták az Európai Unióban a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amelyben számos szociális alapelvet rögzítettek. Orbán Viktor korábban több alkalommal is bírálta ezt a kezdeményezést, mert szerinte ezzel beavatkoznak Magyarország életébe. Az ESZSZ azóta többször is egyeztetett a magyar tagszervezetekkel, illetve a magyar kormánnyal. Mi a magyar álláspont?

- Orbán Viktornak valóban voltak aggályai a szociális pillérrel kapcsolatban, később viszont sikerült megállapodni, és végül a magyar kormány is aláírta a megállapodást. A magyar miniszterelnök azt jelezte felénk, hogy neki is célja a szociális felzárkóztatás, de szeretné megtartani a magyar modellt. Ennek a kormányfő szerint négy eleme van: a gazdaság termelékenysége, a bérek növelése, a családpolitika, valamint a magyar identitás és a magyar kultúra. Orbán Viktor azt is mondta, hogy ezek eredményes kombinációjával akarja meggyőzni a külföldön dolgozó magyarokat, hogy térjenek vissza Magyarországra. A magyar kormányfő arról számolt be, hogy Magyarországon folyamatosan emelkednek a bérek, és a minimálbérek is jelentősen nőttek. További emelést úgy szeretne elérni a kormány, hogy ne sérüljön az ország gazdasági teherbíró képessége. Egyébként ebben egyetértettünk, mi sem szeretnénk olyan béremelést, amely elválik a gazdasági teljesítménytől.

- Mégis az az egyik legfőbb célkitűzésük, hogy a keleti országok bérszintje közelítse a nyugati fizetéseket. Hogyan érhető ez el, ha ezek a tagállamok elmaradottabbak, a felzárkózás pedig lassú?

- Nem akarjuk, hogy minden országban ugyanakkorák legyenek a jövedelmek. Nekünk az a célunk, hogy a bérszínvonal igazodjon a termelékenységhez, valamint a megélhetési költségekhez. Jelenleg ugyanis óriási a szakadék a bérek alakulása, valamint a termelékenység között, azaz több bért is adhatnának a vállalatok. Különösen igaz ez a multinacionális cégek esetében. Egy magyar vagy egy lengyel dolgozó, aki valamelyik autógyár üzemében dolgozik, termelékenységét tekintve 70-80 százalékát éri el a német kollégájának. A fizetéseket összehasonlítva viszont azt látjuk, hogy a kelet-európai munkás a német bér legfeljebb 40 százalékát kapja meg. A felzárkózás – ha meghozza a szükséges döntést az Európai Tanács – akár 10 év alatt is végbemehet. Ehhez azonban ágazatokat lefedő kollektív-szerződésekre, valamint alkurendszerre lenne szükség, amely Magyarországon egyelőre teljesen hiányzik. Cseh kollégáink számolták ki, hogy ha marad a jelenlegi tempó, akkor 104 év kell ahhoz, hogy a cseh bérek utolérjék a nyugatiakat. Muszáj tehát valamit tenni, a nyugati agyelszívás ugyanis katasztrofális következményekkel járhat.

- Mi a véleménye a magyar szakszervezeti jogokról és a munkavállalói jogokról?

- Orbán Viktorral korábban beszéltünk arról, hogy javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon. Erre a kormányfő ígéretet is tett, ám a szakszervezetek azt jelezték felénk, hogy ebből nem sok minden valósult meg. Én azt látom, hogy a magyar kormány az európai ügyekben segítőkész, sőt akár még támogató is, viszont a nemzeti szintű szociális párbeszéd fejlesztésében nem. Ennek a problémának a kezelése elsősorban nem az Európai Szakszervezeti Szövetség feladata, mert ez beavatkozás lenne a magyar viszonyokba. A mi feladatunk, hogy segítsük a tagszervezeteket a párbeszéd javításában.

- Mikorra jöhet létre az Európai Munkaügyi Hatóság?

- A hivatal szűkebb jogkörrel rendelkező változata 2020-ig létrejöhet, központjának pedig valamelyik kelet-közép-európai államban kellene lennie. A hatóság így tudna leghatékonyabban fellépni a visszaélések ellen.

- Miben segítené például a magyar munkavállalókat?

- A hivatal nem avatkozhatna be nemzetállami hatáskörbe tartozó ügyekben, csak a határokon átívelő kérdésekben. Például segítene a külföldön dolgozó magyaroknak vagy a kiküldetésben lévőknek, hogy elkerülhessék a visszaéléseket. Természetesen azért is küzdünk, hogy a munkavállalói jogokat is ellenőrizhessük majd, ám nagy valószínűséggel ezt visszautasítják majd egyes országok.

Lőrincz Tamás

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!