Törvényi változások

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben. A jogforrás 2016. 07. 08-tól hatályos. A munkavédelmi érdekképviseletek működését érintő változások:
A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak konzultálniuk kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben. Az irányelvvel összhangban a törvény módosítja az Mvt. 70/A. §-át, a módosítás indoka az, hogy a gazdasági körülmények megváltozásával 2012 végén a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a, 956 300 cég tartozott a legfeljebb 49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások körébe. Ennek következtében indokolttá vált a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám csökkentése.

„Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;”

MAGYAR SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG
A rendelkezés hatálybalépésével egységesen minden 20 főt elérő, az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:

* azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni. 

* azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.  

A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

„A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.”  

Konkretizálásra került a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályozás, amelynek értelmében a munkáltatónál megválasztott valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. 273. § (1) szerinti munkajogi védelem, az Mt. 273. § (2) bekezdése szerinti tartamban.

„Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”  

Fontos, a munkavállalók felelősségét és szankcionálhatóságát érintő változások:  
A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben. Azért, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvény bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. [Mvt. 82/D. §] A bírság összege ötszázezer forintig terjedhet.

A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során: 

* a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, 

* a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, 

* a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy 

* a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.  

Egyéb fontos változások:  
Pontosításra kerültek: 

* a munkavégzés összehangolására és ennek felelősségére vonatkozó rendelkezések, 

* a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges intézkedések, 

* veszélyforrás hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló rendelkezés, 

* a munkabaleset kivizsgálására vonatkozó szabályok, Az új szabályozás arról rendelkezik, hogy a kivizsgálásba szükség esetén be kell vonni a munkáltatónál foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát, azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa minden súlyos munkabaleset esetén részt kell vegyen a kivizsgálásban , ugyan akkor munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a munkabaleset kivizsgálását. 

* a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények, 2 ponttal egészült ki a felsorolás, súlyos veszélyeztetésnek minősül ezután: 

* a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában; továbbá 

* a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása. 

* a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, a személyes adatok kezeléséről szóló kitételek, 

* az értelmező rendelkezések részben a fokozott expozíció és a súlyos munkabaleset definíciói.      

Összeállította: 

Kondor Norbert elnök

 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!