A munkavédelmi szabályozás leépülése, a szakszervezeti tagdíjlevonási rendszer megszüntetése a közszférában egyértelműen a szakszervezetek elleni frontális támadást jelenti Magyarországon – mondta felszólalásában Zlati Róbert az uniós vezetők és a szociális partnerek háromoldalú csúcstalálkozóján. Az október 25-én, Brüsszelben tartott tripartit találkozón a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke mellett Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke is részt vett. A szociális csúcstalálkozó fő témaköre volt „A munkavállalókat és a vállalkozásokat szolgáló sikeres európai gazdaság építőköveinek lerakása” .

---

A háromoldalú szociális csúcstalálkozón a magyar kormány delegációját, Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár képviselte, míg a spanyolokküldöttségét az ügyvezető miniszterelnök, Pedro Sánchez Pérez-Castejón, a belgát pedig Pierre-Yves Dermagne miniszterelnök-helyettes. Czomba államtitkár hozzászólásában a kihívásokat és a kormány intézkedéseit sorolta: komolyan sújtja az országot a demográfiai helyzet, a kormány 57-ről 75 százalékra vitte fel a foglalkoztatási rátát, sok ösztönzőt – adókedvezményeket – használtak a munkaerő aktivizálására és átalakították, jobbá tették az Mt-t – állította az államtitkár. Hozzátette, a következőkben az a kihívás, hogy a még létező munkaerő-tartalékot hadra foghatóvá tegyük.

A nemzetközi tanácskozáson résztvevők témái között szerepelt – a szociális partnerek egybehangzó véleményeként is – a munkaerőhiány kezelése, a minőségi munkahelyeket, fenntartható növekedést teremtő, sikeres Európa ipar- és energiapolitikája, valamint válasz az Egyesült Államoknak az infláció csökkentéséről szóló jogszabályára és az európai gazdaság érdekét szolgáló intézkedések.

„Csökkenteni kell a függőségeinket”

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy ipari, technológiai és kereskedelmi hatalommá váljon. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell külső függőségeinket a kritikus területeken, például a digitális technológiák és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló technológiák, valamint a nyersanyagok terén. Leszögezte, együtt meg kell alapoznunk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az ipar és a vállalkozások számára, hogy olyan munkahelyeket teremtsenek, amelyek az emberek javát szolgálják, és fejlesztik a jövő gazdaságai számára szükséges készségeiket. A zöld és a digitális átállás keretében, valamint a demográfiai átmenethez való alkalmazkodás során gondoskodnunk kell arról, hogy gazdaságaink igazságosak, reziliensek, versenyképesek és fenntarthatóak maradjanak – hívta fel a figyelmet. Az európai szociális partnerek segíteni fognak bennünket abban, hogy választ tudjunk adni az előttünk álló elkerülhetetlen kihívásokra, és sikerre vigyük az átállást” – szögezte le az elnök.

A soros elnökség képviseletében Pedro Sánchez Pérez-Castejón, Spanyolország ügyvezető miniszterelnöke mellett a spanyol foglalkoztatási miniszter vett részt a találkozón.

A spanyol miniszterelnök kiemelkedő módon, büszkén beszélt a hazai szociális párbeszédről, annak eredményeiről. Minden fél – munkáltatói és munkavállalói egyaránt – ennek fontosságát emelte ki.

„A profitból mi is szeretnénk részesülni”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a fiatalok munkanélküliségére, a nők foglalkoztatásának problémáira, a munka-magánélet egyensúlyára hívta fel a figyelmet. Leszögezte, a bürokrácia csökkentésével, a szociális párbeszéddel kiváló munkát végezhetünk együtt.

A versenyképesség fontosságára Esther Lynch, az ETUC szövetségi titkára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: jó munkahelyekért harcolunk. Jobb legyen, ne olcsóbb – hangsúlyozta. A profitból mi is szeretnénk részesülni – szögezte le –, együtt szeretnénk sikeresek lenni. Nagy kérdés, hogy mi legyen az adókkal – mondta. „Nem akarunk olyan cégeknek támogatást adni, amelyek nem fektetnek be a munkavállalókba – szögezte le.

A hazai munkáltatókat Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke képviselte, ő is a munkaerőhiány témakörben szólalt fel. Fő mondanivalója a beszéd végén arról szólt, hogy a magyar munkaerő elszívása miatt a magyar munkáltatókat kártalanítani kellene.

Mi az a háromoldalú szociális csúcstalálkozó?

A háromoldalú szociális csúcstalálkozó az uniós intézmények és az európai szociális partnerek közötti párbeszéd fóruma, ahol az uniós intézmények elnöki, az európai szociális partnerek pedig felső vezetői szinten képviseltetik magukat. A csúcstalálkozó társelnökei az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.

Az európai szociális partnerek részéről ezúttal többek között a következő szervezetek vettek részt a csúcstalálkozón:

- Európai Vállalkozói Szövetség (BusinessEurope),

- Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ),

- Általános Érdekű Szolgáltatásokat nyújtó vállalatok szövetsége (SGI Europe),

- Európai Kézműves-, Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (SMEunited)

- Vállalatvezetők Európai Szövetsége (CEC-European Managers), az európai szociális párbeszéd keretében a vezetők közös képviseletét jelentő Eurocadres/CEC összekötő bizottság nevében

Zlati Róbert felszólalásának szövege:

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Szociális Partnerek!

Hozzászólásomat a munkaerőhiány kezelése témakörben kívánom megtenni, amelyre a 2024. második félévi magyar soros elnökségi időszak miatt van lehetőségem, mint a magyarországi szakszervezetek egyik képviselője. A munkaerőhiány kifejezetten aktuális ügy Magyarországon is, és a magyar megoldási stratégia európai tanulságokkal is szolgál.

A magyar kormány az elnökségi programjában közzétett prioritásai és az elmúlt hónapok jogalkotási fejleményei alapján a munkaerőhiányt elsősorban népesedéspolitikai eszközökkel és harmadik országbeli vendégmunkások alkalmazásával szándékozik kezelni. Miközben helyesnek tűnhet a hazai – akár európai dimenzióban is „hazai” – munkavállalók előnyben részesítése az alkalmazás során, aközben ez az elképzelés számos olyan hátrányt is rejt magában, amelyek miatt ez nem az általunk támogatható legjobb irány. Ugyanis a tipikusan munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott dolgozók jogilag is kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és nehezebb a szakszervezetbe szervezésük is, amely a szociális Európa víziójával ellentétes. Amiatt, hogy a külföldi munkavállalók tipikusan távol vannak a családjuktól, és kizárólag anyagi megtakarítás céljából vállalják a munkát, kevésbé fontos számukra a család-munkahely egyensúly fenntartása, így a kizsákmányolásuk is fokozódik, ezzel lehetőség nyílik a hazai bérek alacsonyan tartására is. Emellett a már amúgy is inkább munkáltatóbarát és szakszervezet-ellenes magyar munkajog legújabb átalakításai tovább rontanak a munkavállalók helyzetén. A munkavédelmi szabályozás leépül, a tagdíjlevonási rendszer közszférában történő megszüntetése pedig egyértelműen a szakszervezetek elleni frontális támadást jelent. Ezek mellett nem meglepő, hogy a magyar elnökség eddig ismert prioritásai közé nem fért be a szociális Európa.

A magyar elnökség szemléletét nem lehet elszigetelten kezelni, hiszen például a sztrájkjogot Magyarországon már évek óta a korlátozó „még elégséges szolgáltatás” szabályok megjelenni látszanak más országokban, konkrétan például az – igaz időközben már nem EU tag – Egyesült Királyságban is. Mindezek a munkaerőhiány kezelésének helytelen, a szociális dimenziót legkevésbé sem tükröző módjai.

A munkaerőhiány és a versenyképesség kezelése nem képzelhető el szociális dimenzió nélkül! Ha Európa nem szociális, akkor versenyképes sem lehet. A trió elnökségi programjában tehát helyesen kap helyet a versenyképesség mellett a szociális dimenzió is. Ezen kell dolgozni tagállami és uniós szinten egyaránt.

A tavaly elfogadott minimálbér-irányelv egyértelművé teszi Európa elköteleződését a szociális párbeszéd iránt. Ennek általános megvalósulása sikeres tagállami átültetést igényel, ehhez pedig az EU-s intézmények, különösen a Bizottság aktív fellépésére is szükség van a vonakodó tagállamokkal szemben.

Hangsúlyozzuk, hogy Európa a kizsákmányolás fokozásától és a szakszervezetek elleni támadásoktól nem válik versenyképessé.

Hitet teszünk tehát az mellett, hogy a munkaerőhiány megoldása és a versenyképesség növelése csak a dolgozók által, a dolgozókkal folytatott párbeszéddel képzelhető, illetve érhető el.

Köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmet!