Szolidaritási nyilatkozat

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata szolidáris a „rabszolgatörvény”’ ellen tüntetőkkel, egyetért és támogatja jogos követeléseiket.

Szakszervezeti konzultáció

Tisztelt munkavállalók, diákok és nyugdíjasok!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség kiemelten fontos feladatának tartja, hogy fellépjen a munka világára vonatkozó minden olyan szabály ellen, amely kizárólag a tőke érdekeit szolgálja. Azt pedig, hogy ezek a szabályok a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül, egyéni képviselői indítvány alapján kerülnek parlamenti vitára, egyenesen elfogadhatatlannak és sérelmesnek tartjuk.

Szolnoki útlezárás

Kováts Béla szolnoki lakos bejelentése Szolnok város külterületén, 2018. december 11-én 9:00 órától 12:00 óráig 4. sz. fkl. út 105+200 Km szelvény és a 104+200 Km szelvénye között tartandó gyűlésre, mely Debrecen irányából Budapest irányába, a párhuzamos közlekedésre alkalmas, osztott pályás úttest, külső forgalmi sávjában kerül megtartásra.

Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvének részlete:

Üzenetek a december 8-i demonstrációhoz

Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség / ITUC    Európai Szakszervezeti Szövetség / ESZSZ
    

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség kongresszusa első napjának beszámolója

Koppenhágában december 2-án vasárnap délután megkezdődött a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa. A világszervezet négyévente sorra kerülő, programalkotó és új vezetést választó legmagasabb szintű fórumán részt vesz a MASZSZ delegációja és a Liga küldöttsége.

Felhívás

A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) december 8-ra demonstrációt hirdet.

Részben visszakozott Kósa szerdán

A versenyszféra három országos szakszervezeti konföderációja (Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége) egyeztetett szerdán a T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.

Jöhet az évi négyszáz óra túlmunka – de ez a tíz hét plusz tényleg belefér az emberek életébe?

A mostani 250 helyett évente akár négyszáz óra túlmunkát is elrendelhetne a munkaadó két fideszes képviselő javaslata szerint. Ezzel együtt törölnék a munka törvénykönyvéből azt a passzust is, amely szerint a „kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”.

Mi a helyzet a nők elleni erőszakkal a munkahelyeken?

A nők elleni munkahelyi erőszakról készített felmérést az Idea Intézet. A válaszolók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt szexuális zaklatást a kollegáitól vagy feletteseitől, de ha igen, azt rendszerint az érintett elhallgatta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízása alapján az Idea Intézet készített felmérést a nők elleni munkahelyi szexuális zaklatásról, s a kutatás egyik kiemelt kérdése volt, hogy amennyiben történik erőszak, mennyire jellemző az eset jelentése, s elgondolkodtató, hogy ez érintettek jelentős része akkor sem beszélt erről, ha tapasztalt ilyet. Így erősen feltételezhető, hogy nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is nagyfokú lehet az erőszakos cselekmények esetében a látencia.

Fontos adata a kutatásnak, hogy a legtöbben közvetlen főnöküket tájékoztatták, ha elszenvedői vagy tanúi voltak a munkahelyi szexuális zaklatásnak. Arra a kérdésre, hogy az eset kivizsgálása után volt-e negatív következmény, amellyel az elkövetőnek vagy a jelentéstevőnek kellett számolnia, a válasz mindkét esetben is-is volt. Kulcsszereplők a felettesek, vezetők: számukra érzékenyítő képzéseket kell tartani, hogy megfelelő módon kezeljék az ilyen helyzeteket.

Arra a kérdésre, hogy van-e működő szabályozás a szexuális erőszak területen a munkahelyén, a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Sem azt nem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, sem arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel.

A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri, és azoknak egy részét is csak 41 százalékuk. A létező programok ezen a területen rendkívül ritkák: a válaszolók mindössze négy százaléka tudott ilyenről a saját munkahelyén.

Egyébként még az sem világos, hogy a nők mit tekintenek szexuális zaklatásnak. A válaszolók öt százaléka ennek tekinti egy italra történő meghívást, 19 százalék a vonzó külsőre történő utalást, 45 százalék a női mell bámulását. Amiben viszont csaknem teljes a konszenzus: a szexuális kapcsolatra történő felhívást szinte mindenki zaklatásnak tartja.

A kutatás eredményeit itt olvashatják.

Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

A munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak elviselése – bárki is lépjen fel mások emberi méltóságát sértő módon – nem kötelező „része” a munkavállaló fizetésének. Ezért nem is kell eltűrni azt!