IFJÚSÁGI TAGOZAT OLDALAI

Tisztes munkáért tisztességes bért!

Globális elvárás idehaza is
Tisztes munkáért tisztességes bért!

A mindenkinek lehetőséget adó tisztes munka és tisztességes bérek nélkül nincs jövője a társadalmaknak. Ez a szakszervezetek alapvetése a munka világáról, a foglalkoztatás 21. századi víziójáról, amiről a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) székházában folytattak véleménycserét az öt magyar szakszervezeti konföderáció képviselői és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint a FES szakértői.

 

„A munka jövője”
Május harmadikán Budapesten ültek tárgyalóasztalhoz a munkavállalói érdekvédők, hogy Guy Ryder, az ILO főigazgatója által indított vitasorozat részeként, szakszervezeti szemszögből vizsgálják meg a „munka és társadalom”, a „tisztes munka mindenkinek”, „a munka és a termelés szervezése”, és „a munka irányítása” négy kérdéskörét. Az ILO kezdeményezést Magyarország kormánya és a szociális partnerek is támogatják – a szakszervezetek tevékenyen.

A vita során kiemelt hangsúlyt kaptak a foglalkoztatás, az ismeretszerzés, a kollektív érdekérvényesítés kérdései. A „tisztes munka mindenkinek” célkitűzés csak akkor érvényesülhet, ha minden aktív korú állampolgárnak lehetősége van valódi, és tisztességes, minőségi munkahelyeken dolgozni, tisztességes bérekért. Ebbe beletartozik az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezés, azaz a nemek közötti bérkülönbség (jelenleg 18% a nők rovására) felszámolása.

A technológiai fejlődés, a digitalizáció és robotizáció gyors térnyerése sokakban félelmet keltenek, a munkahelyek eltűnését vizionálva. A munka világába belépő új generációk körében érezhetően változik a munka és magánélet összefüggése, megítélése, a foglalkoztatási viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás mértéke. Mindezek miatt kiemelten fontos a közoktatás, a szakképzés minősége, a kihívásokhoz való alkalmazkodás képessége – ehhez kiművelt, sokoldalú ismeret birtoklására kell felkészíteni a fiatalokat, ellentétben a jelen hazai gyakorlatával és az ezt is alacsonyabb szintre vivő elképzelésekkel.

A munkavállalókat naponta foglalkoztató kérdések megjelenítéséhez, képviseletéhez a szakszervezeteknek vissza kell kapniuk érdemi kollektív jogaikat – a nemzetközi munkaügyi normáknak megfelelően. A szabad szervezkedéshez, a tisztségviselők védelméhez, a kollektív alkuhoz való jog nélkül nincs demokratikus társadalom.

A vita során egyhangú véleményként fogalmazódott meg a valós érdekegyeztetés igénye, a szociális partnerek és a kormány közti tripartit tárgyalások megindítása, a kollektív jogérvényesítés ellehetetlenítése. A konföderációk képviselői éles kritikával szóltak a háromoldalú érdekegyeztetés hat évvel ezelőtti felszámolásáról, a jelenlegi kilátástalan helyzetről. A szakszervezeti oldal arra hív fel, hogy 2016 végéig álljon helyre a valódi, érdemi tárgyalásoknak és szereplőknek lehetőséget adó érdekegyeztető fórum.

*

Háttér
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapításának 100. évfordulójára (2019) készülve, Guy Ryder főigazgató kezdeményezést hirdetett „A munka jövője” címmel. A téma választását a munka világában végbemenő mélyreható új folyamatok indokolják: többek közt a termelés és a foglalkoztatás változásai az új technológiák, a klímaváltozás következtében, a foglalkoztatás, az egyenlőség, a fenntarthatóság, biztonság, a munkaerő mobilitás, a szociális párbeszéd kérdéseit érintő kihívások. Mindezek hatékony válaszokat igényelnek a társadalmi igazságosság érdekében is, s erre az ILO-nak és a tagállamoknak is készülniük kell – tripartit együttműködés keretében.

A kezdeményezés menetrendje:

2015
Az ILO főigazgatója decemberben levélben fordult a tagállamok kormányaihoz, ösztönözve őket, hogy a szociális partnerek bekapcsolásával tripartit nemzeti párbeszédet folytassanak 20016 során a munka jövője kezdeményezéshez kapcsolódó kihívások, ötletek, javaslatok és a további lépések meghatározása érdekében.

2016
A kezdeményezés megvalósításához szükséges a keretek és célok meghatározása, s ehhez 4 témában javasolt a párbeszéd („centenáriumi párbeszédek”):
•    Munka és társadalom
•    Tisztes munka mindenkinek
•    A munka és a termelés szervezése
•    A munka irányítása

2017-18
2017-ben egy magas szintű globális bizottság jön létre a Munka jövője témájában, azzal a céllal, hogy megvizsgálja a nemzeti párbeszédek, és egyéb források tapasztalatait, a változások hosszú távú mozgatórugóit, az átalakulások mega trendjeit, s azt, hogy mindezek mit jelentenek az ILO következő időszakbeli tevékenységére nézve. A bizottság 2018 során adja közre jelentését és ajánlásait.

2019
Az ILO centenáriumi konferenciáján a főigazgató jelentést ad közre a négy éves munkáról annak eredményeiről és következtetéseiről, hogy a küldöttek döntsenek a nemzetközi szervezet további mandátumáról, ami a társadalmi igazságosság érdekében végzett tevékenységének az alapja.

*

Magyarországon, a május 3-i szakszervezeti találkozó az első esemény a "Munka jövője" kezdeményezés keretében.

2016-ra a magyar kormány részéről nem történt kezdeményezés a téma napirendre vételére - az ILO főigazgatójának a kormányokhoz intézett levelében foglaltak ellenére. (A Nemzeti ILO tanács április 29-i ülésén tájékoztatást adtam szakszervezeti programunkról.)
A munka világa, a foglalkoztatással összefüggő kérdések és kihívások áttekintése és feltárása érdekében strukturált fórumokon célszerű napirendre venni a javasolt „centenáriumi párbeszéd” témákat, építve azokra az elemzésekre, melyekben az ILO a munka 21. századi értelmezéséről, azok elemzéséről készített.

A centenáriumi vitatémák:

•    Munka és társadalom
-    a munka helye, szerepe a társadalmakban – emberi igények kielégítése; gazdasági érdekek; makroszintű összefüggések; munkavállalók önmegvalósítása, s ebben a munka szerepe („a munka az egyén kapcsolódása a valósághoz” Sigimund Freud);
-    a munkavégzés, foglalkoztatás rendszere, körülményei – paradigma váltás (egy munkahely egész életen át helyett rugalmasság; kisebb munkaközösségek, új kapcsolati rendszerek; egyéni felelősség erősödése);

•    Tisztes munka mindenkinek
-    honnan jönnek az új munkahelyek, s milyenek lesznek azok?
-    riasztó trendek a munkanélküliség növekedésére nézve – ellentétben a teljes foglalkoztatásra és a folyamatosan növekvő életszínvonalra irányuló követelésekkel szemben;
-    technológiai fejlődés / digitalizáció /robotizáció – munkahelyek számának csökkenése, s ennek foglalkoztatáspolitikai, társadalmi hatásai;
-    szakmai ismeretek, szaktudás, készségekkel kapcsolatos jövőbeli igények feltárása, kielégítése;
-    hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása;
-    globális gazdaság makrogazdasági irányítása;

•    A munka és a termelés szervezése
-    globalizáció, hatásai a technológiai átalakulásokra; a versenyképességi kényszer erősödése; nemzeti – nemzetközi szabályozások rendszere;
-    vállalkozási formák átalakulása (mikro-, KKV, nagyvállalati, mulinacionális);
-    hagyományos (sztenderd) foglalkoztatási formák átalakulása – nem sztenderd munkaszervezési formák; flexicurity;
-    munkaélet – magánélet összehangolása;
-    társadalmi kihívások a változó foglalkoztatási formák okán: adó, járulék, szociális védelmi rendszerekre gyakorolt hatás (ezek eredetileg a hagyományos foglalkoztatási viszonyokhoz jöttek létre);

•    A munka irányítása
-    jogi, szabályozási keretek kérdései; kormányzati felelősség, kompetenciák;
-    szociális partneri megállapodások kérdései;
-    munkaerő piaci intézmények;
-    tripartizmus működése;
-    nemzetközi egyezmények rendszerének szerepe, érvényesülése;
-    alapjogok kérdései: szervezkedési szabadság, sztrájkjog, kollektív alku joga;
-    ILO ellenőrző, felülvizsgálati szerepe;
-    társadalmi felelősségvállalás;
-    szociális partnerek szerepe, lehetőségei jövőjük.

György Károly
2016. 05. 03.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

 

sajtoszemle

 

kep5