Mi a helyzet a nők elleni erőszakkal a munkahelyeken?

A nők elleni munkahelyi erőszakról készített felmérést az Idea Intézet. A válaszolók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt szexuális zaklatást a kollegáitól vagy feletteseitől, de ha igen, azt rendszerint az érintett elhallgatta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízása alapján az Idea Intézet készített felmérést a nők elleni munkahelyi szexuális zaklatásról, s a kutatás egyik kiemelt kérdése volt, hogy amennyiben történik erőszak, mennyire jellemző az eset jelentése, s elgondolkodtató, hogy ez érintettek jelentős része akkor sem beszélt erről, ha tapasztalt ilyet. Így erősen feltételezhető, hogy nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is nagyfokú lehet az erőszakos cselekmények esetében a látencia.

Fontos adata a kutatásnak, hogy a legtöbben közvetlen főnöküket tájékoztatták, ha elszenvedői vagy tanúi voltak a munkahelyi szexuális zaklatásnak. Arra a kérdésre, hogy az eset kivizsgálása után volt-e negatív következmény, amellyel az elkövetőnek vagy a jelentéstevőnek kellett számolnia, a válasz mindkét esetben is-is volt. Kulcsszereplők a felettesek, vezetők: számukra érzékenyítő képzéseket kell tartani, hogy megfelelő módon kezeljék az ilyen helyzeteket.

Arra a kérdésre, hogy van-e működő szabályozás a szexuális erőszak területen a munkahelyén, a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Sem azt nem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, sem arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel.

A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri, és azoknak egy részét is csak 41 százalékuk. A létező programok ezen a területen rendkívül ritkák: a válaszolók mindössze négy százaléka tudott ilyenről a saját munkahelyén.

Egyébként még az sem világos, hogy a nők mit tekintenek szexuális zaklatásnak. A válaszolók öt százaléka ennek tekinti egy italra történő meghívást, 19 százalék a vonzó külsőre történő utalást, 45 százalék a női mell bámulását. Amiben viszont csaknem teljes a konszenzus: a szexuális kapcsolatra történő felhívást szinte mindenki zaklatásnak tartja.

A kutatás eredményeit itt olvashatják.

Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

A munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak elviselése – bárki is lépjen fel mások emberi méltóságát sértő módon – nem kötelező „része” a munkavállaló fizetésének. Ezért nem is kell eltűrni azt!

NŐI VÁLASZTÓI ÉRTEKEZLET (2018.04.03.)

Az értekezlet képeit itt megtekintheti

Digitalizáció, robotizáció és a NŐK

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata, a munkavállaló nők XVII. konferenciáján, a Digitalizáció, robotizáció és a NŐK témát tette a középpontba.

Nőkonferencia Salgótarjánban

Élénk érdeklődés kísérte, és markáns vélemények hangzottak el Nógrád megye székhelyén a MASZSZ Női Tagozat április hetedikei rendezvényén az azonos munkakörben dolgozó nők és a férfi munkavállalók bérkülönbségével kapcsolatban.

A bérkülönbség – nem csak pénz – 2017

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Női Tagozata 2017-ben is folytatja a tudásátadó konferencia sorozatát, amelynek nyitó előadása – mint az előző évben is – Nyíregyházán volt, 2017. március 23-án.
A rendezvényen a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség  (VASAS), a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ), a MASZSZ, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) és az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (EDOSZ) képviselői vettek részt, akiket a szervező, - a Női tagozat aktív tagja-, Petes Sándorné köszöntött.

Nők és férfiak közötti bérkülönbség

Idén tavasszal folytatódik a MASZSZ Nő Tagozat tavaly megkezdett, nagy hatású rendezvénysorozata. Az idei téma: a női és férfi bérkülönbség ügye.

Még mindig vannak egyenlőtlenségek

  

Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon a nők és férfiak között bérkülönbségek vannak és ennek megszüntetéséért semmit sem tesz a kormány – mondta rádiónkban Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának vezetője. Az érdekvédő arra reagált, hogy az Eurostat mérése szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a vezető tisztségben dolgozó férfiak és nők fizetése közötti különbség. A statisztika szerint egy férfi vezető átlagosan 33,7 százalékkal keres többet, mint egy ugyanolyan vezetői munkakörben dolgozó nő. Herczeg Mária szégyennek és botrányosnak nevezte a férfiak és nők közötti bérkülönbséget, amivel mindenképpen kezdeni kell valamit. Szépvölgyi István interjúja.

FERPA - Nemzetközi Nőnap 2017.

Európai polgári kezdeményezést szeretne indítani az Európai Nyugdíjasok és Idős Korúak Szövetségének (FERPA) Nőtagozata azért, hogy az unió országaiban a nők kapjanak komoly állami támogatást, amikor idős, vagy beteg családtagjaikat gondozzák és ezt az időt is számítsák be a nyugdíjuk megállapításakor. A FERPA a Nemzetközi Nőnapra kiadott kiáltványában legfőbb célként azt határozta meg, hogy fel kell számolni azt a nyugdíjhátrányt, amely a munkából kiesett évek miatt éri az idős asszonyokat.

Nőnap apropóján

„Apropó - Nőnap 2017, avagy, a bérkülönbségtől a női szegénységig” címmel rendezett konferenciát a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozata. Az előadók és a hozzászólók arról fejtették ki véleményüket, nem ritkán követelésüket, hogy „Mit jelent ma munkavállaló nőnek lenni”, „A női törekvések esélye”, „A szakszervezeti nők esélyegyenlőség-politikai követelései Magyarországon”. A konferencia a tanácskozás végén állásfoglalást adott ki, amelyben helyzetértékelést és követelést fogalmazott meg.